2 NAPPAL KÉSŐBB

Kopogtak az ajtón. Feltápászkodtak az ágyamon és kíváncsi szemmel néztem vajon ki fog belépni. A nővérke lenne? Hisz ő nem szokott kopogni. Cortez? Ő meg itt alszik mellettem a széken. Ekkor beléptek anyuék..
Corteznek is rögtön kipattant a szeme mikor anya nagy örömmel köszöntött:
- Renikém! Hogy vagy szívem? Hol vannak a babák? És te hogy vagy Cortez szívem? Elég fáradtnak nézel ki. Mikor aludtál te utoljára?...és ehhez hasonlatos kérdések röpködtem. Alig győztünk válaszolni. 
Apa is aggódó szemmel méregetett, de ő nem adott hangot ennek.
Ekkor vettem csak észre az óriási méretű csomagot, amit a portás cipelt a szüleim után. Anya talán észrevette a tekintetemet, de mindenesetre oda szólt a portásnak hogy:
- Rakd csak le fiam, de óvatosan mert törékeny..
Cortezzel összenéztünk. Te jó ég...mi lehet ebben?
-Nos drágáim a napokban erőt vett rajtam az anyai lélek és úgy gondoltam hozok 
egy kis csemegét a babáknak.
Ijedten néztünk össze Cortezzel ugyanis anya azóta, se tanult meg főzni nekünk pedig nem állt szándékunkba ételmérgezés miatt elveszteni mindkét picit. Apa(látva az ijedt kifejezésünket ) odasúgta nekem hogy az egészet ő vette a TESCO-ba és anya még csak hozzá se ért...Ez megnyugtató :):):).
Aztán anyáék átvonultak megnézni a piciket velem együtt.
Említettem, már hogy ha lány lesz Zsaninak fogjuk hívni ha fiú Máténak. Nos, az a szerencsénk adódott, hogy mindkét nevet használatba vehettük ugyanis a két picurka lány és fiú volt.
Máté a csendesebbik. Mindig érdeklődő szemmel nézett rám.
Zsani viszont izgett, mozgott és még el nem aludt ott kellet, valakinek állni nehogy leessen. Engem ez nem zavart különösebben, mert imádtam nézni őket.
Cortez meg is jegyezte, hogy többet kéne aludnom, mert fáradtnak látszom. Én nem is lennék ezen kiakadva, ha ő nem olyan fejjel mászkálna, mint egy zombi.
Miután anyuék elmentem beszéltünk az orvosokkal. A főorvos úr úgy ítélkezett hogy még 4 nap és hazamehetünk. Nagyon boldog voltam milyen jo lesz otthon aludni. Úgy hogy Cortez átölel, és a karjában alszom el és ott os ébredek. Már csak 4 nap....csak 4...

 

Megosztás a facebookon

3 hónappal később

-Renáta!Ébren van??
Halottam hirtelen meg egy hangot. Nem ismertem de méfis érzések áradata tört bennem fel. 
-"Vajon ma milyen nap van? Már péntek, vagy még csak csütörtök. Jaj, csütörtök csak rajzórát ne!! Mintha Gondossal is lenne ma óránk...Már ígérte volna azt a feleletet?"-sodródott bennem végig. Aztán kinyitottam a szemem és egy nőt láttam. Fehér ruhában volt és enyhe tisztítószagot árasztott. Ekkor eszméltem rá....A KÓRHÁZBAN VAGYOK!!!
-Gratulálok!!Gyönyörű babái születtek...
Már épp mosolyra húztam volna a szám amikor leesett mit mondott a nővér. BABÁIM. Ikrek lettek. Ikrek!!!
-Cortez hol van?-kérdeztem de mivel elég furi pillantást kaptam inkább hozzátettem-A férjem!
-Folyton a picik körül sündörög.Hiába mondtuk neki már el hogy nem fognak még felébredni folyton azt el is mikor nyílik ki a szemük-mesélte a nővér
Ekkor betoppant Cortez és az ágyamhoz sietett:
-Szia drágám!
-Szia!
-Ikrek..
-Tudom..
Egymásra mosolyogtunk, szülők vagyunk

 

Megosztás a facebookon

1.
6 évvel később

Nem úgy alakult az életem mint gondoltam..nem teljesen. Persze vannak dolgok amit nem bánok,de Virág például nagyon hiányzik (mert Ricsi bármely hihetetlen nagyon jó karrierre tett szert a suli után) így ök most kint vannak külföldön..
Kinga visszatért a lovagláshoz és saját lovaglóiskolát alapítottak a férjével..
Dave miután szakitottak Kingával Angliába költözött és ott dolgozik.
Szóval egyáltalán nem maradtun egyutt..frown hangulatjel
De most nem lehetek szomorúbe miatt ugyanis nemsoká megszületik a várva várt kicsi...A MI kicsink!
Valszínű lány lesz de nem száz százalék.
Mindenesetre vagy Zsaninak vagy Máténak fogjuk hívni..Már csak pár hónap és megtudjuk.smile hangulatjel
Én annak szurkoltam hogy fiú legyen de hát ez nem kívánságmüsor...Természetesen ha lány lesz pontotsan annyira fogom szeretni mintha fiú lenne..smile hangulatjel 
-Szivem még mindig fenn vagy???
Ez természetesen az én drága és egyetlen Cortezem mondta.Annyira félt.Mindig mondja hogy nem alszok eleget meg nem eszek eleget emg kb. semmi se elég neki. Annyir aranyos. Nagyon sokat változott ő is. Sokkal nyugisabb lett. Nem olyan mint régen. Miután hazaköltöztün Pestre nagyon megkomolyodott. Érezte hogy ez már nem a bolondozo tini kor az esküvönk után pedig nem sokkal megtudtuk hogy nemskkára boldog szülők leszünk. Az volt életem legboldogabb napja. Most pedig hogy itt állok a szülés küszöbén elgondolkoztam..."Vajon jó anya leszek?"
Nem biztos!!De annyi biztos hogy mindent meg fogok tenni azért hogy az legyek.

Megosztás a facebookon