9.
A LEVÉL ELOKVASÁSA UTÁN

AKR:            
Kedves Justin!
Nagyon örülö hogy jó lett az előadás Lia pedig meggyógyult. Mi is jol vagyunk csak ez a fránya fogacska nem akarna kijönni... :/
Frank hogy van?

QJ:
Jól csak nagyon keveset tud itthon lenni a munka miatt. Cortez?

AKR:
Szerencsére ő is jól van...

QJ:
Rég láttam már az ikrekről képet... Mikor fogok kapni ??

AKR:
Sajnos most nem tudok küldeni, de nem sokára, lesz Máté névnapja és ott biztosan készíteni fogunk sokat. Akkor majd biztosan küldök párat.. J

QJ:
Nekem indulnom kell Liáért az usziba de holnap beszélünk... Szia!!!!

AKR: 
Szia!!!!

Köszöntem el majd ki is akartam lépni mikor hirtelen egy új név villan fel...
TE JÓ ÉG !!!! HISZ EZ ARNOLD... =-O =-O =-O 
Már vagy egy éve nem beszéltem vele.. Nem is tud az ikrekről.. 
De végül is mindennek el kell jönnie egyszer, azzal fogadtam a videó hívást..

 

 

 

 

Megosztás a facebookon

8.
E
MÁSNAP ESTE

Ma végre jelentkezett Justin. Miután vissza költöztünk MAGYARORSZÁGRA a kapcsolatunk ugyan gyengült, de nem szakadt meg az ikrek megszületése után pedig egyre többször jelentkezett....Ezért is tartottam furának hogy már vagy egy hete nem hallottam felőle. Így nagyon örültem annak, amikor megláttam, hogy írt:

QJ: Szia drága barátnőm!
Bocsáss meg, hogy nem jelentkeztem, de az elmúlt napokban nem értem rá írni..
Ne ijedj, meg csupán arról van szó, hogy Lia nem érezte magát jól. Estére belázasodott és csak mára gyógyult meg. Az oviban is nagy volt a felfordulás ugyanis ma adják elő a "darabjukat" amiben Lia a főszereplő. Gondolhatod mekkora volt az ijedelem mikor betelefonáltam és mondtam, hogy lehetséges, hogy Lia nem gyógyul meg az előadásig...
Szerencsére ez nem következett be.

Megosztás a facebookon

7.
5 ÉS FÉL HÓNAPPAL KÉSŐBB

Nagy eseményt jelenthetek be ugyanis Zsaninak kibújt az első foga. Máténak még csak bújogat ezért sokat sír. Mindketten olyan aranyosak.
Már nemcsak tejet isznak, hanem bébi-papikat is adtam nekik. Természetesen úgy esznek, mint a kismalacok, tehát aki bejön hozzánk etetésidőbe nem távozik sértetlenül. 
Egyszer Cortez szülei is jártak itt. Több hónap után újra meglátogattak minket. (Csak hát mindig elég rosszkor jönnek.) 
Máté bekapott valami vírust. Zsani pedig akkor még a fog bántotta.
Éppen evéshez készülőd. (Az más kérdés hogy Zsani veszettül bömbölt, Máté padig akkor kezdte rá...)
- Ne sírjatok babucikáim....Mindjárt jövök és kapjátok a hami-hamit!!!!!
Gyors kinyitottam az ajtót. Nagy meglepetésembe köszönni is elfelejtettem.
- Reni??!!Bemehetünk....??
- Jajj, hát persze. Elnézést!! - szabadkoztam és bevezettem őket.
- Sziasztok pici unokáim - kezdte volna Cortez anyukája de amint közelebb merészkedett Máté is iszonyú bömbölésbe kezdett. Cortez anyukája kicsit megütközött, de mondtam neki hogy csak éhesek így inkább hagyták had etessem meg őket. Az étkezés után már nem bírták tovább .... kezükbe emelték a kicsiket. Most nem sírtak csak érdeklődő szemmel pislogtak. Kicsit elbámultam rajtuk mikor eszembe jutott a pelus.
- Jajj, várjanak ebéd után mindig sokat büfiznek - szaladtam a pelussal, de már elkéstem. Cortez anyukáján végigcsorgott a trutyis lé, ő maga pedig a babát letéve (LEDOBVA....!!!!!)szaladt ki a mosdóba miközben kísértetiesen magas hangot hallatott. Mikor kijött bejelentett, hogy gyönyörűk a babák, de ők most indulnak. Nem ellenkeztem nagyon mert kicsit kifárasztott ez a kis jelenet.

Mikor Cortez hazaért mindent elmeséltem neki.
- Ne is törődj vele-és rám mosolygott.
Ekkor Zsani mászott be a szobába. Az ölembe kaptam mire Máté szívszorító nyüszögést hallatott.
- Gyere te nagylegény-azzal az ölébe kapta a fiunkat.....

 

 

 

Megosztás a facebookon

 

6.
1 HÓNAPPAL KÉSŐBB

Sok minden ez alatt.
Szinte teljesen belejöttem ebbe az anyáskodásba. Már nem Corteznek kell felkelnie ha sír Máté vagy Zsani ami azért is jó mert így legalább van is értelme annak hogy felkel hozzájuk valaki. Én általában adok, nekik enni majd ringatom őket egy kicsit. Ettől mindig bealszanak... J
Persze volt olyan hogy nem bírtam felkelni annyira fáradt voltam...ilyenkor az én drága férjem nyugtatgatja őket (kisebb nagyobb sikerrel).
Betti teje jónak bizonyult, mert nem fájt tőle a kicsik hasa. Nekem is egyre több tejem van.
Az egyetlen, amivel nem birok megbarátkozni az az, hogy még Cortez minden reggel elmegy dolgozni én egész nap itthon ülök.(Azt még nem említettem, hogy ugyan a tanfolyamot elvégezte, Cortez mégsem tanult tovább azon a helyen. A nyelvtudásával keresi a pénzt és az iskola mellett különórákat és fordításokat is vállal.)
Szóval azzal nem bírtam megbarátkozni, hogy még ő halálra gürcöli magát én ülök otthon. Takarítgatok, főzök (szerencsére nem anya főzőtudományát örököltem...;))
Persze van bőven munka az ikrek körül is, de nem annyi hogy az egész napot kitöltené...
Persze Cortez megnyugtatott, hogy nem féljek, lesznek még nagyobbak a gyerekek és kell még velük eleget bajlódni. Ezek tehát a napközbeni dolgok.
Az esték nagyon kellemesen telnek. Mikor C hazaér leülünk vacsizni majd együtt játszunk az ikrekkel...
Ezek a pillanatok nagyon jók!!!!
Persze az éjszák nem kutyák mivel a két kicsi nem egyszerre ébred így dupla nálunk az ébredések száma...
Persze az sem lenne kellemesebb, ha egyszerre síránanak mert akkor se tudnám őket egyszerre etetni.
Attól függetlenül, hogy nem könnyűek így az éjszakák, simán megéri..
- És még mennyire megfogja, érni mikor, látjuk őket felcseperedni...-mondogatja mindig Cortez.
Nem is gondolná, mennyire igaza van....

 

Megosztás a facebookon

5.
MÁSNAP

Holt fáradtan ébredtem. Cortez már fenn volt. Ránéztem az órára hajnali 4-et mutatott.
- Te miért vagy fent?
- Sírt Zsani.
- Ki???
Cortez olyan szemmel nézett rám mintha hirtelen pink pöttyök nőttek volna rajtam.
- Ja!!- szégyelltem el maga...- asszem még kicsit szoknom kell a helyzetet.

Reggeli után rendbe raktam a piciket. Szerintem nekem kellene felkelnem hozzájuk, de annyira fáradt voltam. Gondolom azért sírtak, mert éhesek voltak ugyanis most annyit ettek, hogy egy felnőtt se tudod volna annyi tejet meginni. Szerintem, ha rajtam múlik éhen halnak. Ezt a problémát Corteznek is felvetettem, de ő megnyugtatott, hogy ö már intézkedett.
3 körül megérkezett a SEGÍTSÉG. Bettinek hívták és csak pár évvel volt idősebb nálam. Három csomag fagyasztott tejcsit hozott. Épp időben, mert Máté megint felsírt. Nagyon aranyosan nyüszögött de bennem már egy csepp tej se maradt.
Betti elmagyarázta mit kell tennem meg mit, hogy kell csinálni a tejjel. Azt is mondta, hogy nem biztos, hogy az ő teje megfelelő lesz a babáknak, de egy próbát megér. Őszintén remélem, hogy jó lesz, mert Bettinél aranyosabb embert nem nagyon ismerek.
Neki egy most féléves fia van. A neve Bence. Majd egyszer elhozza, ha az ikrek is nagyobbak lesznek. Örülök, hogy máris szereztem nekik egy barátot.
Miután Betti elment sokáig beszélgettünk a jövőről. Arra jutottunk, hogy nem ártana egy kis tapasztalatot gyűjteni.
Cortez felhívta a mamáját, aki meg is ígérte, hogy holnapra itt lesz.
Végre....
Nem is olyan könnyű....
Nem....egyáltalán nem...

 

 

Megosztás a facebookon

4.
4 NAPPAL KÉSŐBB

Amint hazaértünk szembe találtuk magunkat az első problémával. Mivel nem számítottunk ikrekre vettünk 1 szép babaágyat, 1 babahordozót, 1 babaetetőt...
Így hát minden meg volt, amire csak szükség lehet csak egy hiba esett a számításokba: MINDENBŐL CSAK 1 VOLT!!!!
Szerencsére anyuék nem hagytak minket cserbe így a nap végére mindenből kettő sorakozott a lakásba.
Cortez nagy üggyel-bajjal átrendezte a szobát. Mikor minden kész volt szépen beágyaztam. A babaszoba elég szűkös volt így arra jutottunk, ha lesz rá lehetőség másik lakást fogunk venni...
Cortez szülei az idők során nagyjából megbarátkoztak helyzettel és hivatalosan is hozzájárultam az esküvő szervezéséhez. Most hogy hazaértünk úgy döntöttek meglátogatják unokáikat. Persze ezt nem jelentették be (ami azért is nagy szó, mert Amerikából nem egy perc átugrani látogatóba) . Kicsit furin nézhettünk mikor betoppantak és mondták, hogy mutassuk meg a csöppséget.(Ja, hát igen! Tény és való hogy néhány fontos részeltet (mint például hogy ikreket szültem) elfelejtettünk nekik elmondani  :/ 
Cortez anyukája majdnem elájult mikor meglátta nem egy bébi pihen az ágyba. Apukája jobban vette ezt ő megelégedett egy olyan megjegyzéssel, hogy "Ez a te szerencséd fiam !!!"
A váratlan látogatás és a kórház izgalmai után végre mi is pihenőre térhettünk.
- Mit fogunk most csinálni??? Nem elég a pénzünk a két kicsi eltartására. - aggodalmaskodtam
Ekkor Cortez egy borítékot emelt fel:
- Honnan veszed kicsim?
Belenéztem a papírba és szintem elakadt a lélegzetem.
- Ez honnan van?
Mindig félre tettem a fizetésemből valamennyit. 2 év alatt pedig jó sok gyűlt össze. E mellet pedig én számításba vettem az esetleges kettő babát.
- De hisz nem is említették, hogy esetleg két babám is lehet...
Cortez mosolyra húzta a száját.
- Mondták, de te nem mondtad el!!Ugye?
- Említették, hogy van esélye annak, hogy esetlegesen ikreket szülsz, de hozzátették, hogy ennek olyan kicsi az esély hogy úgy gondoltam nem is izgatlak vele. Ennek ellenére nem zárhattam ki teljesen így elfogadtam azt a pénzt, amit anyáék a keresztelőre adtak mivel nem biztos, hogy haza tudnak utazni rá...
- Ohh...értem - mosolyodtam el-de azért elmondhattad volna..
- Máskor feltétlenül-mosolygott szemtelenül majd adott egy utolsó jó éjt csókot

Megosztás a facebookon